A szénhidrát és a keményítő

Fontos tisztázni, hogy mi a különbség a szénhidrát és a keményítő között, mert sok helyütt sokfélét lehet olvasni, ideje rendbe tenni a dolgokat! Kezdetben én sem vettem észre ezt a fontos különbséget, ezért is érdemes vele most foglalkozni.

A szénhidrátok szinte minden élelmiszerben megtalálhatóak, a legjobbak elsősorban a gyümölcsökben. A legfontosabb monoszacharidok a szőlőcukor (glükóz), és a gyümölcscukor (fruktóz). A diszacharidok (a szacharóz vagy répacukor, mely azonos a köznapi értelemben vet cukorral, a laktóz vagy tejcukor, a maltóz, vagy malátacukor) kevésbé jó tápanyagok. A zöldségek is rengeteg szénhidrátot tartalmaznak, de mivel ezek könnyen lebontható mono- vagy diszacharidok, ezeket szabad hússal együtt is fogyasztani.

A szénhidrátokon belül külön csoport a keményítőké, ezek összetett szénhidrátok (poliszacharidok), sok-sok glükózmolekulából lánccá összeálló vegyületek. Lebontásuk lassú, ezért nem szabad őket állati fehérjékkel egyszerre fogyasztani! Gazdag keményítőtartalmú növények például a gabonafélék: a búza, rozs, zab, kukorica és rizs, valamint a burgonya. Plusz a belőlük készült ételek, pl. a tésztafélék, kenyerek.

A cukor, a fehér liszt sok üres kalóriát és nulla tápértéket tartalmaz. Gyorsan felszívódnak, megdobják a vércukrot, ami problémákat okozhat. Ezért érdemes olyan ételeket választani, amelyek szép lassan szívódnak fel, azaz közepes vagy alacsony glikémiás indexűek (a témáról bővebben ITT). Ilyenek a következőek:

• a gyümölcsök nagy része - minél édesebb, annál magasabb a glikémiás indexe,
• a zöldségek nagy része - alacsony glikémiás index,
• az étcsokoládé - nem a tejcsokik, a hanem valódi étcsokoládé 70%+-os kakaótartalommal,
• olajos magvak. 

Figyeljünk oda, hogy a TK mit, mivel enged párosítani! ITT található a magyar, ITT az angol táblázat.

A blog korábbi tartalmait ITT találod! 

A Testkontroll 2 könyv – 2. rész

A könyvben további elgondolkodtató állítások is vannak.

- Fontos a szieszta, szundikálás napközben is (104. o.). Ezzel teljesen egyetértek, megjegyezve, hogy sajnos mi, átlagmagyarok általában nem engedhetjük meg, hogy napközben is aludjunk egy kicsit. Apám példája lebeg a szemem előtt, aki megtehette, hogy mindennap aludjon ebéd után – most 70 éves, semmi baja, egészséges, mint a makk! Aktív és jól érzi magát.

- A húsfogyasztás mérséklése mindenkinek hasznos lenne. Ez biztos igaz: mindenütt többször elhangzik, mind környezetvédelmi, mind egészségügyi szempontból. Egyrészt jobb lenne a bolygónak, ha (túlnyomórészt) növényeket ennénk, hiszen amit az állatok megesznek, hogy meghízzanak, megehetjük rögtön mi is, az eredmény ugyanaz lesz; másrészt sok betegségnek a túlzásba vitt tej- és húsfogyasztás az okozója. Én, aki mindennap és minden étkezésre húst ettem, most el sem tudnám ezt képzelni és fölöslegesnek is tartom: jobban érzem magam, egészségesebb, fittebb, tevékenyebb vagyok. Próbáld ki, neked is be fog jönni! Rövid összefoglalás néhány megbízható, netes cikkből: ha nem ennénk húst, az éhezők nem éheznének többé; nem kellene állatok millióinak szenvedniük; ráadásul egy vegetáriánus 371 és 582 db. közötti állatot ment meg minden évben (link). Ha csak részben (akár heti egy napra) abbahagyod a húsevést, jobban fogod érezni magad, és a világ meg a bolygó is! Jómagam sosem voltam vegetáriánus, de kiállok a mérsékelt – mondjuk napi egyszeri – húsfogyasztás mellett.

- A betegségek kezelése elsősorban méregtelenítésből kellene, hogy álljon. NE gyógyszerekért rohanjunk, hanem hagyjuk a testünknek, hogy meggyógyítsa, kitisztítsa magát! Ehhez egyszerű életmódváltásra van szükség, arra, hogy betartsuk a természetes higiénia szabályait (korábbi bejegyzés ITT). Ehhez nagyon jó tippeket ad az új kötet, a Testkontroll 2.

A könyv emellett komoly tényeket sorol, hogy megmutassa: döbbenetes, hogy szinte semmilyen ételünk sem természetes, az ember az élelmiszeriparra bízza magát, s elfelejtett saját táplálkozásáról gondoskodni, arra odafigyelni. A gyárak silány dolgokkal etetnek minket, és mi elfogadjuk: ennyire agymosottak lennénk? Majdnem minden, a boltokban kapható étel feldolgozott, emellett adalékanyagokat tartalmaz. Csak nézzük meg, mit eszik egy átlagos gyerek, és el fogjuk sírni magunkat: csokiszeletek, édességek, ömlesztett sajt, májkrémek, csipszek, puffasztott kaják: ettől legyen egészséges? Friss zöldséget és gyümölcsöt hányszor eszik egy nap egy mai gyerek? Ezzel is foglalkozik a könyv: hogy hogyan fogadtassuk el a gyerekekkel a természetes, egészséges életmódot.

Érdemes elolvasni, párszáz forint bármelyik antikváriusnál!

A blog korábbi tartalmait ITT találod!