2013. november 17., vasárnap

Falusi és éttermi élmények...

(...avagy egy TK-s sosem hátrál meg)

A könyv olvasásakor már felötlött bennem a gondolat, hogy mi lesz majd, ha étterembe/vendégségbe/szakmai rendezvényre kell majd mennem? Hogyan fogok ott is egészségesen táplálkozni? Most mindent megtudtam, ráadásul egyben!

A november eleji háromnapos ünnep idején szokásunkhoz híven falura „költöztünk”, hogy ott pihenjünk. Erre már előre készültem. A faluban nincs zöldséges, a kis Coop-bolt kínálata korlátozott, ezért jó előre átgondoltam, hogy mit kell magunkkal vinni. A konyhai lehetőségek is korlátozottak, nem is szoktunk nagyokat főzni, csak kolbászos-hagymás rántottát, nyaranta meg parázsban sütünk krumplit, hagymát, húst, virslit. TK-s életem egyik nagy megmérettetésének tűnt az őszi falusi kiruccanás.

Első nap csináltam annyi salátát, ami kitart 3 napig. Ezzel nem is volt semmi gond. A vajas kenyér, zsíros kenyér OK, szóval azzal sem volt. De mit kezdjek a párom által imádott kolbászos, szalonnás, hagymás tojással? Tömény fehérjebomba, nem ehetek hozzá kenyeret. Rendben, akkor eszünk hozzá nyers salátát. És voilá, bevált, nem feküdte meg a gyomromat. A fényképen látható a finom magyaros étel és a saláta, meg a még városból megmaradt zöldséges étel, amit magammal vittem. Ez így tökéletesen összeállított testkontrollos menü, mégis ízletes és magyaros.


Egy népszerű fürdőhelyen is jártunk, ahol az egyik büfében lángost, gyrost, hamburgert, pizzát szoktunk venni. A lángos OK, az a TK-nak megfelelő, de a többiről le kellett mondanom. Úgy oldottam meg a helyzetet, hogy zöldsalátát (nyers zöldségeket adnak tökmagolajjal) ettem lángossal, ez is tökéletesen összeállított étel egy testkontrollosnak, még ha nem is a legegészségesebb. Nyáron majd viszek magammal salátát egy dobozban és akkor azt kiegészítem a büfében kapható valamelyik egyszerű étekkel.

A családdal étteremben is voltunk. Hagyományos, „magyaros” étterem volt, híres a halas fogásokról. Mondanom sem kell, az étlap 90%-a számomra nem felelt meg, de azért mindig van valami, ami jól párosított vagy jól párosítható. Az étterem étlapja fennen hirdette, hogy „a modern ételek kedvelői is találnak maguknak valót”. Ez nem volt igaz, TK-s szemmel szinte minden étel egészségtelen volt: harcsapörkölt túrós csuszával, szalonnába göngyölt hús krumplival, milánói szelet, rántott ételek, rántott hal stb. Egy testkontrollos azonban nem hátrál meg. Halászlevet rendeltem, az kenyér nélkül rendben van, és találtam egy ételt, amely tetszett: halcsíkok párizsi bundában salátaágyon. Ez sem volt 100% TK-s (a salátát agyonsózták és kevés volt, a panírban liszt van) de egy-egy nap „bűnözés” belefér az egészséges életmódba is. Gond nem volt egy szál se, még a családnak sem tűnt fel, hogy furcsa ételeket ennék. Nem nehezültem el tőlük, tehát nem vontak el energiát, ha ennyi sikerült, már az is jó.

Az ünnepek utánra maradt egy kétnapos konferencia. Ez azért problémás, mert nem dönthettem el, mit eszem, a konferencia szervezői állítottak össze egy menüt. A délelőttöt kihúztam gyümölcsökkel (kiszaladtam a sarki Tescóba), ez rendben volt. Ebédre szendvicsek voltak, hát azokból ettem. Ha nincs más, mindig ehetünk „hagyományos” ételeket – mondja a TK –, csak térjünk vissza az egészséges életmódhoz minél hamarabb. Hiányzott nagyon a saláta hozzá, de még így is OK volt. Közben vendégségben is voltam, ott is a házigazdák ételét kellett ennem, de ezzel sem volt gond, hiszen előtte ugyanazt ettem én is 30 évig.

És a végére a slusszpoén: egy ilyen hét után még mindig 79,5 kilót mutatott a mérleg, vagyis, ha nem is fogytam, nem híztam vissza. Innen jó folytatni, irány a harmadik hónap!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése