Aki a múlt
csütörtökön hallgatta a Class FM reggeli műsorát, az tudhatja, hogy a
karácsonyi időszak igen megterheli a dolgozó nép gyomrát, kb. annyira, mint egy
kommunista szombat 24 órás műszakja a sztahanovista vájárt. Mondhatnánk persze,
hogy egyszer ki lehet bírni, de tudnunk kell, hogy a gyomrunk és az
emésztőrendszerünk érzékeny és bonyolult szerkezet, és e szerkezet működésének
megvannak az optimális feltételei. Gyomrunk szereti, ha egyszerre egyféle
feladatot kap, ahogy a képzeletbeli vájár sem szeret egy ideig szenet fejteni,
majd a kifejtett szenet csillébe lapátolni, aztán ismét felvéve a fúrót szenet
fejteni. Neki is az a hatékony, ha egyfélét csinálhat, de azt teljes
erőbedobással.
Gyomrunk az ünnepek
alatt is azt szereti, ha egyszerre
egyfélét kell emésztenie, ha elkerüljük a túlzott tápanyagbevitelt, ha élő,
zöld ételeket eszünk, és ha előre felkészítjük őt a feladatra, majd az ünnepek
múltával hagyjuk azt is, hogy kipihenje magát. Mindezt egyszerű magyarságra
lefordítva: 1) tartjuk a TK alapelveit, hogy egy étkezés alkalmával vagy
szénhidrátot, vagy fehérjét eszünk; 2) ne tömjük degeszre magunkat, hanem
annyit eszünk, amennyit valóban kívánunk, amennyi
jól esik; 3) amikor csak lehet, friss zöldsalátát vagy legalább párolt
zöldséget eszünk az ételekhez; 4) ha tudjuk, hogy nagy zabálás jön, előtte és
utána kímélő, krumplis vagy rizses ételeket, zöldségleveseket eszünk.
Ne takarózzunk
azzal, hogy „itt a karácsony, legalább most együnk egy jót”. Persze, tudjuk, ez
karácsonykor Magyarországon lehetetlen, de segítsünk a mi kis „vájárunknak”
azzal, hogy ha meg is dolgoztatjuk néha, legalább munka előtt és után hagyjuk
pihenni. Ezt nem a vendégségben kell csinálni, tehát nem lesz „ciki”, senki nem
fogja látni, hogy a vacsorára elfogyasztott töltött káposzta és a rántott hús
előtt otthon főtt krumplit ettünk ebédre, utána meg zabkását vagy gyümölcsöket
reggelire. Az egészségünk azonban mindenképpen örülni fog neki, ha tudatosabban
és visszafogottabban eszünk.
Ne bízzunk a
gyógyszerekben sem, hogyaszongya „megeszem még ezt a tál csülköt, aztán majd a
bil@git/dip@nkrin/qu@matel/akármilóf@sz helyrerak”. Ezek a szerek valójában
„kituszkolják” az ételeket a gyomorból, hogy a belek küzdjenek meg velük, de a
belek emésztetlen, rothadt anyagokkal már nem tudnak mit kezdeni. Átmegy
rajtunk az étel, anélkül, hogy hasznot hajtana a szervezetünknek, sokszor
inkább energiát von el, ahelyett, hogy energiát adna. Ezért költsünk vagyonokat
a karácsonyi ételekre?
Tudjuk: az evés nem
örömünnep, hanem szükséglet: ne együnk többet annál, ami a szervezetünknek
valóban kell. Együnk és igyunk felelősségteljesen, és nagyon nagy lépést
teszünk afelé, hogy a földön boldogok és hosszú életűek legyünk családunk és
szeretteink nagy örömére. Boldog karácsonyt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése