A karácsonyi időszak
Magyarországon hagyományosan a gyomor veszte. A világban minden a fogyasztásról
szól, miért pont az evés lenne a kivétel? A magyar népléleknek szemlátomást
része a zabálás, vagyis a gondolkodás és korlát nélküli evészet. A sok
történelmi viszontagság után valóban érthető a hozzáállás: amit megeszek, az
legalább az enyém! Ennek ellenére borzasztó végiggondolni, hogy mit összeeszik
egy átlagos magyar az ünnepek alatt.
De még rosszabb,
hogy ezt természetesnek gondolja. Természetesnek veszi a puffadást, a
fájdalmat, a gyomorsavat, a böfögést, a nehéz emésztést, az akadozó légzést,
még a csuklást is. Pedig alapvető: az az
étel, amely megfekszi a gyomrot, gondot okoz, elnehezít, az nem táplál minket,
hanem energiát von el a szervezettől és hosszú távon megbetegít.
Ilyenkor tort ülnek
a gyógyszergyárak, akik emésztésjavító, hashajtó, hasmenés elleni, illetve savlekötő
és puffadásgátló szereket adhatnak el jó kis extra haszonnal (ezeknek a
szereknek az eladása jócskán megnő decemberben, dörzsölhetik is a kezüket a
gyárosok. Pedig nem is ők tesznek jót nekünk – egyszerűen mi teszünk rosszat
magunknak (lásd: http://index.hu/2013/karacsony/hulyere_zabaljuk_magunkat_karacsonykor/).
Be kell vallanom,
hogy a mi családunk is igazi hagyománytisztelő, és ennek számos nyoma van: több
rokonom erősen elhízott vagy „csak” kövér, egyiküket súlyos gyomorfekéllyel
műtötték, egy másiknak candida-fertőzése volt, vagyis szinte mindenhol tetten
érhetőek az emésztési és súlyproblémák.
Érdekes kérdést vet
fel a mai napság nagyon divatos úgynevezett „paleo”-étrend is. Sokak szerint
kiváló. Nem kétlem, biztos vannak előnyei. Szerintem kicsit inkább átverés, marketingfogás,
de bizonyos részeit nagymértékben igaznak is érzem: őseinek nagyjából így
táplálkozhattak, hiszen általában abból ettek sokat, amiből éppen volt, vagyis nem keverték az élelmiszereket. Ha
gyümölcs vagy bogyó volt, azt ették, ha hús volt, azt, ha rovar volt, rovart
ettek, ha tej volt, tejet ittak, és ha gabona volt, akkor gabonát ettek. Ez az
elmélet gyönyörűen egybevág a Testkontroll
elméletével is. Majdnem mindegy, hogy mit
eszünk, csak ne keverjük.
Életmód-váltásomnak
egyik sarkalatos pontja volt, hogy hogyan fogom bírni a karácsonyi ünnepeket,
vagyis a „nagy élelmiszer-keveredést”. Jelentem, jól bírtam. A család lassan
„megszokik” engem, csinálnak vegás kaját és salátát is, bár ez utóbbit
jellemzően még én viszem magammal vendégségbe. Még mindig ritkának számít
Magyarországon, ha valaki hús (és sajt és tej) nélküli ételt enne bármikor is.
December
24-én vidéken kezdtük, nagyon jól éreztem magam, mert ebédre fehérjét
(hal+hús), aztán vacsorára (egy kiadós séta és pár óra eltelte után)
szénhidrátot ettem (rizs+sült zöldségek). 25-én szintén
visszafogtam magam, ebédre zöldségeket és húst meg (krumpli nélküli) franciasalátát
ettem (vittem magammal nyers salátát is), aztán később álltam rá a bejgli- és
tésztafogyasztásra. Még egy kis borozás is belefért mindkét nap… Az utolsó nap,
26-a volt a legkeményebb, mert egy régi baráthoz mentünk, akinek fogalma sem
volt a váltásomról, de szerencsére megúsztam hús – mint Magyarországon
általában – és párolt zöldség párosításával.
Alapvetően jól
jártam, az egyetlen voltam széles ez általam ismert világon, aki nem nehezedett
el, nem ivott kávét, mégis jól érezte magát és az emésztése is rendben volt.
Nem is csoda, hogy egyre többen követnek: a család minden oldalán nagybácsik,
nagynénik, anyósok stb. kérik a fogyás titokzatos receptjét. A Bookline még mindig 800 Ft-ért árulja a Testkontroll antikvár példányait,
úgyhogy hajrá! Az alapelemek egyszerűek, érdemes próbálkozni! J
És végül a keretes szerkezet kedvéért. Régebben, vagyis még tavaly is, magam is lelkes fogyasztója voltam a most már nem javallott szereknek (ez itt nem reklám, hanem szégyenlős vallomás): Underberg gyomorlikőr, Tisacid savlekötő, Bilagit epefertőtlenítő, Espumisan puffadásgátló, Rennie savlekötő. Tovább is van, mondjam még? És még azt se tudtam, mikor melyiket vegyem be, csak úgy érzésre mérgezgettem magam. Nem, köszönöm, ennek örökre vége! J
BÚÉK mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése