Kalandozások Horváth Ilona szakácskönyvében I. rész

A magyar – és ha már itt tartunk, szinte minden – nemzeti konyha arra törekszik, hogy egyszerű, ízes ételeket készítsen változatos alapanyagokból. Őseink nagyon jól megtanulták, hogyan lehet kiadós ételt főzni szinte a semmiből is, hogy a drágább, ritkább alapanyagokhoz (hús, sajt), melyekhez nehezen lehet hozzájutni, hogyan lehet mindenféle kevésbé drága és értékes alapanyagokat hozzácsempészni (krumpli, rizs, tészta) az éhes gyomrok megtöltése érdekében.

A testkontrollosnak, ha szakítani akar ezekkel az évszázados hagyományokkal, újfajta konyhaművészetet kell megtanulnia, hiszen a nagyszerű és ízletes magyar konyha ételeinek legnagyobb része nem illeszkedik az étrendbe. A tapasztalatszerzés érdekében úgy döntöttem: végignézem a magyar háziasszonyok millióinak évtizedek óta ötleteket és recepteket adó Horváth Ilona-féle szakácskönyvet és megnézem, mi az, ami hasznosítható belőle és mi az, amit egy testkontrollosnak kerülnie kell. Az azonnal kiderült, hogy a szakácskönyvben szereplő ételek 90%-a húsos (illetve legalábbis sajtos és tejes). Úgy látszik, ilyen a magyar gyomor, „hús köll neki”. A szakácskönyv innen letölthető: http://staub-site.honlapepito.hu/tarhely/staub-site/dokumentumok/letoltesek/szakacskonyvek/horvath_ilona_szakacskonyv.pdf

Ez a kiadás van meg nekem

Essünk is túl azonnal a nehezén, vagyis lássuk, hogy mik azok az ételek, amelyek a tápanyagok keveredése miatt azonnal kiesnek a látókörünkből:

·        gulyás és gulyásleves (krumpli nélkül vagy hús nélkül már megfelelő),

·        töltött és rakott ételek (vagyis minden, amiben hús+rizs vagy zsemle van),

·        fasírt és stefániavagdalt (hús+kenyér van benne),

·        rizses hús, tarhonyás hús, brassói aprópecsenye,

·        hurka (ez is a rizs miatt),

·        bundás kenyér, melegszendvics.

Ez a lista rövid ugyan, de ha belegondolunk, azonnal kiiktattuk vele az étrendünkből a szakácskönyv komoly részét (és az olyan ízletes kajákat, mint pl. a töltött paprika, a rakott krumpli vagy a töltött káposzta). Mondjuk a székelykáposzta jöhet, ha nincs benne rizs. J Jó hír azonban, hogy rengeteg olyan „elfeledett” étel van a szakácskönyvben, amely – bár az éttermek étlapjáról nagyon és a köztudatból kicsit eltűnt – otthon bármikor elkészíthető és nem hizlal.

Nézzük ezeket a könyv fejezetei szerint csoportosítva.

LEVESEK

Itt elég sok lehetőségünk van, mert a levesek komoly hányadához nem kell hús, illetve némi trükközéssel megoldható, hogy megfeleljenek a TK szabályainak. A könyv elején található zöldséglevesek mindegyike megfelel a TK szabályainak:

karalábéleves, zöldbableves, paradicsomleves, karfiolleves, zellerleves, gombaleves, hagymaleves

Szénhidrátos étkezéshez megfelel a krumplileves és a tarhonyaleves (a lehető legkevesebb tejfölt tegyük bele).

Fehérjés étkezéshez megfelel a tészta nélküli húsleves és a csontleves, a szárnyasaprólék-leves, a különböző ragulevesek és a bableves, valamint a borsó- és lencseleves. A hús zöldséggel mindig megfelelő párosítás!

FŐZELÉKEK

A főzelékek között rengeteg nagyon egészséges és finom ételt találunk, csak arra kell figyelnünk, hogy a lencse, a bab és a borsó inkább fehérje, mint zöldség! A könyv a főzelékekhez sorolja a krumplis ételeket is, ezért erre is lesznek példák.

Bármikor fogyasztható főzelékek (csak arra kell vigyázni, hogy a lehető legkevesebb tejföl legyen bennük!):

zöldbabfőzelék, karfiolfőzelék, sárgarépa-főzelék, spárgafőzelék, tökfőzelék + paradicsomos káposzta, párolt káposzta

Szénhidrátos főzelékek:

·        hagymás burgonya

·        burgonyafőzelék (kevés tejföllel!)

·        paradicsomos burgonyafőzelék
·        paprikás krumpli

Fehérjés főzelékek (arra kell figyelni, hogy a lehető legkevesebb lisztet tegyük beléjük!):

·        lencsefőzelék

·        borsófőzelék

·        babfőzelék

Húsos főzelékek (arra kell figyelni, hogy a lehető legkevesebb lisztet tegyük beléjük!):

·        káposztabomba

·        lucskos káposzta (101. oldal)

ZÖLDSÉGES ÉTELEK

Nagyon érdekesek még a zöldséges ételek is, ezekben szintén sok a húsos, de vannak tisztán növényi alapúak is. Néhány kiváló példa:

zöldbab lecsóval, gombapörkölt, karfiolpörkölt

Szénhidrátos zöldséges ételek a könyvből:

·        lecsó rizzsel

·        rántott zöldségek (karfiol, gomba, cukkíni, hagyma, brokkoli stb.)

Fehérjés zöldségételek:

·        töltött kel

·        karfiol / karalábé hússal összerakva

·        tojással töltött karalábé

·        muszaka

·        töltött padlizsán

·        lecsó tojással

A következő részben megnézzük a húsételeket, a halakat, a tojásos ételeket és végül a tésztákat.

Munkahelyi testkontroll

Elég sokat írtam már munkahelyi dolgokról. Az ember élete során elég sok időt tölt munkával, ezért érdemes előre felkészülni, ne bízzuk a véletlenre, hogy az adott napon mit fogunk éppen enni. Persze mindenhol van vállalati menza, lehet bízni abban is, de mi tudatos étkezők és testkontrollosok általában nem elégszünk meg a menzák szolgáltatásaival. Jómagam pl. nehezen tudok úgy elindulni otthonról, hogy nem tudom, mit fogok enni ebédre.

Nézzük meg, hogy mit viszek magammal a munkába. Először is mindig viszek magammal 3 banánt, ezt szoktam megenni akkor, amikor már érzem, hogy energiára van szükségem. Majdnem mindennap viszek magammal zöldségtálat vagy gyümölcstálat, ezekről készítettem a lenti képeket. Sokszor körbe is kínálom a kollégáknak, akik nagy szabódva vesznek belőle egy-egy darabot. Így terjesztem a magam kis igéjét.

Gyümölcstál - ezt vittem a múlt héten

Mindennap van nálam egy adag rendelt étel (ezekről korábban írtam), általában ez adja meg a napi étkezés gerincét. Ez többnyire zöldséges étel (különböző zöldségfazekak, rakott zöldségek, lecsó rizzsel, zöldségragu vagy esetleg rántott zöldségek rizzsel vagy krumplival). Sokszor viszek kisebb adag házi étket is (tésztát, rizst, paprikás krumplit), attól függően, hogy éppen mit főztünk az előző nap. Szoktam ezek helyett egyszerű vajas vagy zsíros kenyeret is vinni.

És a legfontosabb: mindig van nálam egy műanyag doboznyi nyers zöldségsaláta. Ezt, ahogy már többször írtam, nagyon szeretem, és tudom variálni is. A saláta szükség esetén ehető hallal vagy hússal is, lehet rá sajtot is tenni, de a legjobb az, hogy mindenhez ehető, tehát akkor eszem meg, amikor éppen kedvem van.

A 8 óra munka alatt tehát elfogy 1 adag gyümölcs és 3 banán, 1 adag zöldségsaláta, 1 adag főétel és 1 adag kisebb étel. Ez az egész talán még így is olcsóbb, mint étel-házhozszállítótól rendelni egy adag ételt vagy menüt 1000-1200 forintért. És egészségesebb is. Kedvcsinálónak még egy kis fénykép a zöldségeimről:

Szállítható zöldség munkahelyre

Újabb saláta update – újabb tapasztalatok

Az utóbbi fél évben egyre többféle saláta-keveréket találtunk fel. Még mindig nagyon szeretem a salátát, de azért. mint tudjuk, varietas delectat – a változatosság gyönyörködtet – érdemes variálni ezen is. Most a legújabb tapasztalataimat adom közre, remélem, sokak örömére. Bármit bele lehet tenni, amit szeretünk, meg ami éppen szezonális és olcsó. Pár ötlet egy jó nagy adag salihoz:

- fél fej jégsaláta, minél zsengébb, annál jobb;

- fél fej lilakáposzta vagy fehérkáposzta (kicsi káposzta is jó);

- e saláták és káposzták helyett ajánlom a Lidl zöldségkeverékeket, több fajta is létezik, kb. 250 forintért. Mi a klasszikus mixet szoktuk választani;

- a kínai kelt próbáltuk, de nem vált be, mert nagyon ízetlen;

- egy szép kígyóuborka;

- 6-8 paradicsom (minél több, annál jobb);

- 2-3 répa lereszelve;

- egy fej lilahagyma, póréhagyma vagy újhagyma, ez utóbbi kettőnek nem olyan erős az íze;

- zellerszár;

- piros kaliforniai vagy kápia paprika;

- jégcsapretek, vajretek;

- kukorica vagy olívabogyó;

- olívabogyó (csak evés előtt tesszük rá a salira)

+ azoknak, akik szeretik vagy éppen fehérjenapot tartanak: krémfehér vagy fetasajt.

Legyen alul a szárazabb saláta és káposzta, ezen az uborka, a répa, a hagyma, a retek és a paprika, és a legtetején a lédús paradicsom. Így a hűtőben két napig eláll.

Összekeverni nem kell, mert ha a nagy tálból kisebb adagokat szedünk, úgyis összekeveredik. Egészségetekre! J Mindig viszek belőle a melóba, most a nagy melegben úgy, hogy egy jégakkut is odateszek a doboz tetejére.

Örömhír: eddig 800-szor néztétek meg ezt a kis blogot. Köszönöm! Nem nagy szám, de engem örömmel tölt el, hogy nem hiába írogatom. Ha kérdésetek van, írjatok kommentet, moderálás után fog megjelenni a válasszal együtt!

Egy rendhagyó nap – amikor azt ettem, amit régen

Az egyik hétvégén kimentünk szüleimhez vidékre és – mivel siettünk, illetve már nagyon magabiztos vagyok a testkontrollal kapcsolatban – úgy döntöttem, hogy azt fogom enni, ami lesz, vagyis „bűnözni” fogok. A könyv is azt mondja, hogy ez belefér, csak utána találjunk vissza a helyes útra. Nos, a menü a következő volt: bográcsgulyás sok zöldséggel, egybefasírt, illetve rakott karfiol (karfiol, tejföl+sajt+prézli). Egyik sem kifejezetten TK-s.

De – mivel már előre elhatároztam – tettem egy próbát. Ettem két nagy tányér gulyást, majd azután elmentünk egy hosszú, több órás sétára. Ez még oké is volt, nem nagyon fájt a hasam, csak azt kezdtem érezni, hogy nagyon éhes vagyok, ezért a séta után hazaérve megint ettem egy nagy adag gulyást és egy adag rakott karfiolt is. Még mindig éhes maradtam, viszont egyre jobban megállt a hasamban az étel, jöttek a böfögések és az elnehezülés – el is mentem egy fél órácskát szundítani. Felébredés után megint éhes voltam, ezért ettem egy pár szelet fasírtot csemegeuborkával és ettem egy kis kekszet is (a sütiről lemondtam, pedig vágytam arra is).

A gyomromban még mindig ott volt a délben evett gulyás, éreztem, közben ráettem még jó sok mást is, és mégis még mindig éhesnek éreztem magam. Valószínűleg azért, mert az étel megakadt a gyomromban, nem tudott továbbmenni, miközben a testem várta volna a lassan már 8 hónapja megszokott rostdús és egészséges ételeket. Ezért hazatérve azonnal egy hatalmas adag nyers salátával kezdtem és azt mondtam, hogy akkor eszem majd újra, ha valóban éhesnek érzem magam. Ez nem következett el, este 9-kor még mindig úgy éreztem, hogy a délben megevett gulyás van a gyomromban és nem volt kedvem enni, egészen eltömített a nem megfelelően párosított étel.

Rákapott a testem a jóra, nyilván nem akarja elfogadni a régi megterhelő táplálkozásomat. Egy-egy nap belefér, persze, de ne vigyük túlzásba! Válasszuk az energiát a fáradtság helyett!