Három hónap Testkontrollal

Hát eltelt egy újabb hónap (még kicsivel több) is. Mostanra kezd beállni a súlyom, tartósan 77-78 kiló az eredeti 88-89 helyett, már nem félek a mérlegre állni, sőt, bármikor büszkén ráállok, hogy élvezzem a sikert! A 80 kilós álomhatárt már alulról nézegethetem… Egy lassabb fogyás szerintem még várható (ma reggel már 76 kilót mutatott a mérleg!), majd meglátjuk, illetve azt is, hogy hogyan sikerül kajaügyileg „átvészelnem” a karácsonyi időszakot. Szerintem a további fogyáshoz már szó szerinti koplalásra lenne szükség, azt meg már nem szeretném vállalni.

Már jól beállt az étrendem (pl. szénhidrátnapok, húsnapok), a mindennapjaim, és ha főzni nem is tudok jobban, gond nélkül tudom, hogy melyek a helyesen társított vagy társítható ételek. Továbbra is működik, hogy délelőtt csak gyümölcsöket és házilag készített gyümölcsleveket eszem-iszom, 12 és 20 óra között pedig, amit lehet, nyers salátával és helyesen párosítva. Talán kicsit sok kenyeret eszem mostanában, de nagyon rákaptam, majd valami helyettesítést kell találnom, hogy ne egyek annyi szénhidrátot.

Mostanra a mindennapjaim részévé vált a TK, a barátok, család, mindenki elfogadta, sőt egyre többen érdeklődnek, hogy mi a „titkom”. Ismerős ez a „hogyan csinálod?” kérdés, egy kis irigységgel vegyes tisztelet van benne. Közben elkezdtem edzőterembe is járni, hogy az izmaim véletlenül se épüljenek le. Úgy érzem, jó úton haladok, működőképes a rendszerem, hiszen nem vágyom a régifajta „nehéz” ételekre, simán lemondok bármiről egy kis kellemes saláta vagy zöldséges étel kedvéért. Ha tudtam volna három hónappal ezelőtt, hogy így lesz, el sem hittem volna.

Teljes mértékben bebizonyosodott, hogy a TK nem fogyókúra vagy diéta, hanem egy valódi életmódprogram. Vagyis rá lehet állni, meg lehet szeretni és időtlen-időkig lehet követni a tanácsait. Most már mondhatnám, hogy lefogytam a kívánt súlyra, megyek és zabálok egy nagyot. De nem mondom, mert nincs igényem erre, hozzászoktam és megszerettem a TK-t, a fogyással járó sikerélményt, a jó emésztést, a rengeteg energiát. Máris megérte! Egy nagy próbatétel következik még: a karácsony és az újév.

Pár recept és javaslat 2. rész

Kedves Olvasó! Itt folytatódnak a receptek.

3. Török zöldségfazék

Rendkívül finom, laktató és egészséges zöldségétel, egy vegetáriánus ismerősömtől tanultam. Színes és vidám, teli van élettel!

Hozzávalók:

½-1 deci olívaolaj

3-4 kisebb vagy 1-2 nagyobb cukkini

4-6 jó nagy sárgarépa

1-2 fej vöröshagyma

1-2 gerezd fokhagyma

1 üveg vagy doboz hámozott paradicsom vagy passzírozott paradicsom

1 doboz kidney vagy fehérbab

oregánó, petrezselyem, currypor, esetleg fűszerkeverék, só

A kisebb cukkíniket kockázzuk fel nagyobb darabokra, a nagyobbakból kaparjuk ki a magokat és utána kockázzuk fel őket. A répákat megpucoljuk, hosszában elvágjuk, hogy hosszúkás darabokat kapjunk. A hagymákat karikákra vagy csíkokra vágjuk.

Az alapanyagok főzés előtt. Ebben most padlizsán is lesz.

Egy fazékba beleöntjük az olívaolajat és lassú tűzön pirítani kezdjük a hagymát, közben hagymanyomóval belepréseljük a fokhagymát. Ezután hozzáadjuk a cukkínidarabokat, megsózzuk, hogy levet eresszen, és nagy lángon kb. 5 percig főzzük lefedve. Ezután beletesszük a répát is, azt is főzzük még öt percig. Közben ráöntjük a paradicsomot és finoman megfűszerezzük (nem kell bele sok fűszer, csak só, kis oregánó, szárított petrezselyem, esetleg currypor vagy fűszerkeverék is mehet bele). A legvégén beleöntjük a lecsöpögtetett babot, amint felforr, készen is van. Nem kell túlfőzni, nem baj, ha kicsit ropog az a sárgarépa! Másnap még finomabb, amikor már összeértek az ízek.

A kész zöldségfazék egy adagja.

4. Testkontrollos pizza (vagyis hús- és sajtmentes)

Hozzávalók:

20 dkg rétesliszt

10 dkg grahamliszt vagy rozsliszt

10 dkg finomliszt

fél élesztő

2 dl víz

1 kanál só, olívaolaj

paradicsomkarikák, csíkozott hagyma, fagyasztott zöldségek, kukorica stb.

A tészta elkészítése. A háromféle lisztet és a sót egy lefedhető edényben összekeverjük, belemorzsoljuk a fél élesztőt, majd ráöntjük az olívaolajat és a 2 dl langyos vizet és összegyúrjuk a tésztát. Ezt utána lefedjük és kb. egy óráig állni hagyjuk. Egy óra elteltével átgyúrjuk, sodrófával kinyújtjuk, kivajazott, kilisztezett tepsibe tesszük és rátesszük a paradicsomszószt és a feltéteket.

Szósz-receptet nem írok, mehet rá akár bolti szósz, fűszerezett ketchup vagy fűszerezett paradicsompüré stb. Feltétnek nálunk kötelező a paradicsom és a hagyma, emellé lehet fantáziánk szerint fagyasztott zöldségeket, kukoricát, olívabogyót, mindenféle mást is tenni. Csak a húst és a sajtot ki kell hagyni. Gázsütőben a legnagyobb fokozaton 10 perc alatt készen is van.

Ezen a képen egy vegyes pizza látható. Fele az enyém, fele a páromé 

(szalámival és sajttal), így igazságos és nem kell kétszer dolgozni vele.

Pár recept és javaslat 1. rész

A blog statisztikái szerint Te, kedves Olvasó, főképpen a receptek és gyakorlati tanácsok iránt érdeklődsz, kevésbé érdekel az elmélet és a merengés… Ezért most előállok a kedvenc receptjeimmel, gyors és egyszerű ételek (nem igazán tudok főzni, neki sem állnék valami bonyolultnak…). Ha tudtok még ilyent, írjátok meg kommentben!

1. Penne arrabiata

Egyszerű és gyorsan elkészíthető étel, tökéletes ebédnek vagy vacsorának. Általában sokat főzök belőle, mert 2-3 napig is jól eláll hűtőben.

Hozzávalók:

½-1 deci olívaolaj

1 zacskó olasz penne tészta

1 db vöröshagyma csíkokra vagy karikákra vágva

1 db lilahagyma csíkokra vagy karikákra vágva (aki szereti, tehet több hagymát is)

3-4 gerezd fokhagyma

1-2 paradicsom apróra vágva

1 üveg vagy doboz hámozott paradicsom vagy passzírozott paradicsom

chilipor, oregánó, petrezselyem, só

A szósz elkészítése. Egy lehetőleg teflonos serpenyőbe beleöntjük az olívaolajat és lassú tűzön pirítani kezdjük a hagymát, közben hagymanyomóval belepréseljük a fokhagymát. Ha a hagymák kicsit megpirultak, megsózzuk-fűszerezzük és hozzáadjuk az apróra vágott paradicsomokat. Ezeket megpróbáljuk jól szétfőzni (aki úgy szereti, főzés előtt lehámozhatja a paradicsomokat). Amikor a hozzávalók jól megfőttek, beleöntjük a hámozott vagy passzírozott paradicsomot és összefőzzük, közben kóstolgatva. Lehet levesebbre hagyni, a tészta úgyis fel fogja szívni a vizet. A bő vízben kifőzött penne tésztát leszűrjük, majd nyakon öntjük a forró szósszal. Sajtot tilos rátenni, úgy már nem TK-s!

2. Tökélyszendvics

A Testkontroll könyv egyik alapreceptje. A szerzők abból indulnak ki, hogy mindenki nagyon szereti a szendvicset, ezért – ha már esszük – érdemes megfelelő párosításban elkészíteni.

Hozzávalók:

szeletelt rozskenyér vagy teljes kiőrlésű kenyér

avokádó (puha, érett gyümölcs kell hozzá!)

salátalevelek

paradicsom- és uborkakarikák

csírák, magvak

majonéz, mustár vagy vaj

Az eredeti recept szerint a kenyeret meg kell pirítani, én nem szoktam. A kenyeret megkenem a héjából kivájt avokádóval (de az avokádó alatt lehet mustárral, majonézzel, vajjal is), erre teszek salátalevelet, majd paradicsom- vagy uborkakarikákat, esetleg magvakat vagy csírát és már eszem is. Nem szoktam rá vajat tenni, de a tetejére majonézt igen, csak az íze miatt. Nagyon egyszerű és finom étel. (Az előző posztból még egyszer, egy amerikai anyuka receptje képekkel: http://happyhealthymama.com/2011/05/my-favorite-sandwich.html.)

Egyéb gyors ötletek, ha éhesek lennénk: tepsiben süthetünk tököt, sült krumplit, mind a kettő nagyszerű és egészséges étel. Ha éhesek vagyunk, mindig jól jöhet egy-két baked beans (paradicsomos bab) és ratatouille (francia lecsó) konzerv (mindkettő kapható időszakosan a Lidlben, érdemes ilyenkor betárazni pár dobozzal). Ha tudtok még ilyesmiről, írjátok meg kommentben!

Ha mindenáron húst akarunk enni, legjobb a tepsiben sült csirke és a pulyka salátával és/vagy párolt zöldségekkel. Ugyanígy ehetjük a halkonzerveket is. Ha disznó- vagy marhahúsra vágyunk, legjobb, ha sütjük vagy grillezzük és ezt is mindig salátával, párolt zöldséggel együk. Ha lehet, kerüljük a virslit, parizert, kolbászt, szalámit, minden erősen fűszeres és vegyszerekben bővelkedő bolti húskészítményt. A húsleves is megfelel a TK-nak, ha nem eszünk vele tésztát vagy krumplit, csak a húst a zöldségekkel.

Az étrendről

Összeszedtem, hogy nagyjából miket eszem egy hét folyamán. A régi életmódomhoz képest igen nagy változások történtek, ezeket nagyjából a következőkben lehet összefoglalni:

·        jóval kevesebb húst és sajtot eszem;

·        jóval több zöldséget és gyümölcsöt eszem;

·        sokkal kevesebb vizet iszom.

A Testkontroll című könyv az utolsó részben megad egy mintaétrendet, amelyhez egy csomó receptet is mellékelt a szerző. Az igazat megvallva, szerintem azzal a mintaétrenddel éhen lehet halni. Reggelire mindig csak gyümölcs és gyümölcslé, ez eddig rendben van. Ebédre gyakorlatilag csak gyümölcsöt és salátát ír elő a könyv, nagyon ritkán javasol valamiféle tésztás, lisztes vagy krumplis ételt is. A vacsora szintén mindig saláta, zöldséglé, ehhez ajánl néha pirítóst, húsos ételt a könyv. Emellett elég gyakoriak a gyümölcs- és salátanapok is, ami egy átlagembernek szintén nehezen vállalható. Egy találomra választott szombati nap étrendje a következő: REGGELI: gyümölcs; EBÉD: gyümölcs, gyümölcslé vagy -saláta. VACSORA: friss zöldségkoktél, vagy 1 db papaya, vagy 1 szelet görögdinnye, kaliforniai tostada (ez egy szószokkal leöntött párolt zöldségétel).

Borzasztóan hangzik, olyan, mint egy gyomorműtét után lábadozó beteg étrendje (elnézést, lehet, hogy itt most túloztam). Éhen halnék, ha csak ennyit ennék. Ezért szerintem egyáltalán nem árt, ha kicsit szabadabbra vesszük a figurát, és a korábbi posztokban bemutatott alapelveknek megfelelően kialakítjuk a saját magunknak szóló étrendet. A következő táblázatban azt mutatom be, hogy nagyjából miket eszem egy átlagos héten, aztán némi magyarázatot is fűzök a táblázathoz.

	REGGELI	EBÉD	UZSI	VACSORA
HÉTFŐ	gyümölcs	hétvégi husi + saláta, rendelt kaja fele	vajas kenyér + saláta, rendelt kaja fele	sült tök vagy krumpli, saláta
KEDD	gyümölcs majdnem egész nap	—	vajas kenyér + saláta	hal­konzerv, saláta
SZERDA	gyümölcs	penne + saláta	gyümölcs­lé + saláta	penne + saláta
CSÜTÖR­TÖK	gyümölcs	rendelt kaja	tökély­szendvics* + saláta	—
PÉNTEK	gyümölcs	rendelt kaja fele	rendelt kaja fele + saláta	csirke, saláta
SZOMBAT	gyümölcs majdnem egész nap	—	sült hús + saláta	—
VASÁR­NAP	gyümölcs	házi főzés (sült hús) + saláta	kenyér, tészta, saláta	sült csirke­comb + saláta

* A receptet lásd lentebb!

A gyümölcsös reggelikről korábbi posztokban már írtam, most csak annyit, hogy úgy tűnik, a télen sem lesz gond az ellátással, a magyar helyett már jön be az import gyümölcs. Ebédre sokszor rendelek ételt a Cityfoodtól, erről majd később írok részletesen, általában a tej- és húsmentes ételek közül válogatok (ezek jóval olcsóbbak is). Ha hét közben főzünk valamit, az sem megy kárba… Uzsonnára csak lazán szoktam étkezni, vagy az ebéd maradékait, vagy vajas és zsíros kenyeret, olasz tésztát, tökélyszendvicset. Ez utóbbi a TK könyvben szerepel (eredetileg perfectly combined sandwich, itt van róla több infó és képek: http://happyhealthymama.com/2011/05/my-favorite-sandwich.html), pirított rozskenyér, egy fél avokádó, paradicsom és uborka, esetleg majonéz kell hozzá. Vacsorára szoktam a legváltozatosabban enni, mert a korábbiakban bemutatott „energialétra” alapján ilyenkor lehet húst, tejtermékeket, halat, babot, „nehezebb” ételeket is enni. Persze mi már tudjuk, hogy valójában ezek sem nehezek, csak az átlagember összeeszi őket más ételekkel és emiatt nehezen emészthetőek.

Valakinek első ránézésre monotonnak tűnhet a táblázatban látható ételválaszték, nekem egyelőre nagyon megfelel, mert a friss zöldséget és gyümölcsöt ízben nehéz utolérni, ezzel „megszépül” a vajas kenyér is, másrészt azért bőven van benne hús és különféle fűszerezett, főtt ételek is. És végül is nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. 

Az egész heti étrend nagyon pontatlan becslés után 6-7000 forintra jön ki, ebből kb. 2000 az ételfutártól rendelt étel. Ránézésre is látom, hogy ez jóval olcsóbb, mint a régi, „húst-hússal” + pizza és gyros típusú étkezésem. Érdemes kipróbálni. Egyelőre egy hátrány látszik: menzai, üzemi étkezdei környezetben nagyon nehezen megvalósítható a TK, de ennek még jobban után kell járni. A költségekről és az ételfutárokról későbbi posztokban fogok majd írni.

Falusi és éttermi élmények...

(...avagy egy TK-s sosem hátrál meg)

A könyv olvasásakor már felötlött bennem a gondolat, hogy mi lesz majd, ha étterembe/vendégségbe/szakmai rendezvényre kell majd mennem? Hogyan fogok ott is egészségesen táplálkozni? Most mindent megtudtam, ráadásul egyben!

A november eleji háromnapos ünnep idején szokásunkhoz híven falura „költöztünk”, hogy ott pihenjünk. Erre már előre készültem. A faluban nincs zöldséges, a kis Coop-bolt kínálata korlátozott, ezért jó előre átgondoltam, hogy mit kell magunkkal vinni. A konyhai lehetőségek is korlátozottak, nem is szoktunk nagyokat főzni, csak kolbászos-hagymás rántottát, nyaranta meg parázsban sütünk krumplit, hagymát, húst, virslit. TK-s életem egyik nagy megmérettetésének tűnt az őszi falusi kiruccanás.

Első nap csináltam annyi salátát, ami kitart 3 napig. Ezzel nem is volt semmi gond. A vajas kenyér, zsíros kenyér OK, szóval azzal sem volt. De mit kezdjek a párom által imádott kolbászos, szalonnás, hagymás tojással? Tömény fehérjebomba, nem ehetek hozzá kenyeret. Rendben, akkor eszünk hozzá nyers salátát. És voilá, bevált, nem feküdte meg a gyomromat. A fényképen látható a finom magyaros étel és a saláta, meg a még városból megmaradt zöldséges étel, amit magammal vittem. Ez így tökéletesen összeállított testkontrollos menü, mégis ízletes és magyaros.

Egy népszerű fürdőhelyen is jártunk, ahol az egyik büfében lángost, gyrost, hamburgert, pizzát szoktunk venni. A lángos OK, az a TK-nak megfelelő, de a többiről le kellett mondanom. Úgy oldottam meg a helyzetet, hogy zöldsalátát (nyers zöldségeket adnak tökmagolajjal) ettem lángossal, ez is tökéletesen összeállított étel egy testkontrollosnak, még ha nem is a legegészségesebb. Nyáron majd viszek magammal salátát egy dobozban és akkor azt kiegészítem a büfében kapható valamelyik egyszerű étekkel.

A családdal étteremben is voltunk. Hagyományos, „magyaros” étterem volt, híres a halas fogásokról. Mondanom sem kell, az étlap 90%-a számomra nem felelt meg, de azért mindig van valami, ami jól párosított vagy jól párosítható. Az étterem étlapja fennen hirdette, hogy „a modern ételek kedvelői is találnak maguknak valót”. Ez nem volt igaz, TK-s szemmel szinte minden étel egészségtelen volt: harcsapörkölt túrós csuszával, szalonnába göngyölt hús krumplival, milánói szelet, rántott ételek, rántott hal stb. Egy testkontrollos azonban nem hátrál meg. Halászlevet rendeltem, az kenyér nélkül rendben van, és találtam egy ételt, amely tetszett: halcsíkok párizsi bundában salátaágyon. Ez sem volt 100% TK-s (a salátát agyonsózták és kevés volt, a panírban liszt van) de egy-egy nap „bűnözés” belefér az egészséges életmódba is. Gond nem volt egy szál se, még a családnak sem tűnt fel, hogy furcsa ételeket ennék. Nem nehezültem el tőlük, tehát nem vontak el energiát, ha ennyi sikerült, már az is jó.

Az ünnepek utánra maradt egy kétnapos konferencia. Ez azért problémás, mert nem dönthettem el, mit eszem, a konferencia szervezői állítottak össze egy menüt. A délelőttöt kihúztam gyümölcsökkel (kiszaladtam a sarki Tescóba), ez rendben volt. Ebédre szendvicsek voltak, hát azokból ettem. Ha nincs más, mindig ehetünk „hagyományos” ételeket – mondja a TK –, csak térjünk vissza az egészséges életmódhoz minél hamarabb. Hiányzott nagyon a saláta hozzá, de még így is OK volt. Közben vendégségben is voltam, ott is a házigazdák ételét kellett ennem, de ezzel sem volt gond, hiszen előtte ugyanazt ettem én is 30 évig.

És a végére a slusszpoén: egy ilyen hét után még mindig 79,5 kilót mutatott a mérleg, vagyis, ha nem is fogytam, nem híztam vissza. Innen jó folytatni, irány a harmadik hónap!

Két hónap Testkontrollal

Kedves Olvasóim! Most arról szeretnék beszámolni, hogy hogyan zajlott testkontrollos életem második hónapja. Az első és legfontosabb továbbra is a súlycsökkenés: két hónap után 8-9 kilót fogytam, vagyis stabilan és fenntarthatóan fogytam heti 1 kilót. Néha úgy láttam, megtorpant a súlycsökkenés, de végül mindig folytatódott, és október végén nagy öröm volt látni, hogy 79,4 kilót mutatott a mérleg, vagyis – egyelőre ideiglenesen – átléptem lefelé a 80 kilós álomhatárt. Ahogy egy ismerősöm mondta, onnan megy le először a súly, ahová utoljára jött fel: láb, kar, arc. Kis pocakom még van, de szépen vékonyodok. A régebbi zakóim már túl nagyok, „Lagzi Lajcsisan” állnak rajtam, és most már minden barátom és ismerősöm észreveszi a fogyásomat, hozzátéve, hogy ez az én koromban szép teljesítmény.

Sokat olvastam közben diétás oldalakat és találtam egy újabb érvet a TK mellett. Aki koplal, nem eszik, hiányt idéz elő a szervezetében, amit a szervezet mindenekelőtt úgy kompenzál, hogy az izmokat kezdi lebontani, mert a fehérjéket könnyebben felhasználja, valamint annyival kevesebb izmot kell táplálni. Szóval visszaüt a koplalás, ne csinálja senki. Magamról annyit, hogy nőtt a vitalitásom, fittebb lettem, egyre jobban megy a fekvőtámasz, a október végén simán letekertem biciklivel 53 kilométert a Velencei-tó körül. Fociban is fürgébb, mozgékonyabb vagyok. Nem fenyeget hiánybetegség vagy legyengülés. Amikor megkívántam, halat, tejfölt is ettem, ezzel semmi gond nincs, ha nem eszünk mellé keményítőt, szénhidrátot. Mindkettőt lehet friss, nyers salátával enni.

A tekerés közben, ahogy szoktam, megálltam a híres gárdonyi gyrososnál egy eredeti, pitába töltött gyrosra. A kalóriát letekertem hazafelé, azzal nem volt gond, de azzal igen, hogy éreztem: ez az étel nem megtisztít, nem energiát ad, hanem megterhel és energiát von el. Már régen éreztem ezt az érzést és nem is hiányzik. Nagyon nagy a különbség a gyomrot megterhelő, nehezen emészthető ételek és a friss, vitalitást adó ételek között. Felfedezéseim során újabb finomságokkal bővült az étrend: ettem avokádót (nagyon finom), mangót (ennek erős íze van, de jó), pomelót (ez is nagyon finom, érdemes mihamarabb kipróbálni!).

Azt is felfedeztem, hogy mit jelent az „életerővel teli” kifejezés. Szombatonként sokszor dolgozom, van, hogy reggel 6-kor kelek és este 9-kor érek haza. Az egész napos meló után eddig éppen hazazuhantam, ettem valamit aztán már pislogni sem volt erőm. Az utóbbi hetekben 9-kor még nem voltam fáradt, volt energiám, tettem-vettem, rakodtam, és eszem ágában sem volt TV-t nézni (mondjuk eddig se sokat néztem). Jelentős változás ez is.

Azon is elgondolkodtam, hogy miért van az, hogy mi, modern emberek, semmit sem eszünk a maga természetes formájában. Mintha mindent meg kellene főzni, párolni, sütni, mindegy mi, csak hőkezeljük. A TK szerint ez kivonja az ételekből a természetes víztartalmat és denaturálja a hasznos vitaminokat, aminosavakat, fehérjéket, vagyis pont az életerőt veszi ki a táplálékból. Aztán meg csodálkozunk, hogy mindenki elhízott és beteg. Vessünk ennek véget: irány a zöldséges! Jól fogunk járni, az biztos, hiszen még a leghitványabb zöldség és gyümölcs is jobb, mint a felvágottak és a kommersz pékáruk.

A két hónap alatt észrevettem, hogy a zöldség-gyümölcs árak talán a legingadozóbbak az összes közül, ha van időnk, érdemes szétnézni, hogy mi, hol, mennyibe kerül. Szerencsére a környezetemben van egy Aldi, egy Lidl, egy Spar és egy kis maszek zöldséges, így mindig van hol vásároljak. Az Aldi kínálata még most ősz vége felé is kiváló, sokszor nagyon olcsó a napi akciók miatt, és majdnem minden magyar termék. A Lidlben szintén nagyon jó a választék, este sok mindent leáraznak, és általában mindenből van bőven, akkor is, ha akciós. A Spar nem annyira jó, viszont ott rengetegféle mag, olaj, kiegészítő kapható. A kis zöldséges vezetőjével pedig nagyon jóban vagyunk, nála minden termék minőségi, még ha kicsit drágább is. És van, amit csak ő tud beszerezni, a nagy láncok nem.

Két hónap után is meggyőző volt a TK, kicsit sem unom, viszont nagyon élvezem az eredményeket. Heti egy kiló fogyás és vitalitás! És a végére egy tanács. Ha mégis fájna a hasunk valami miatt, ne szedjünk gyógyszereket: egy tál friss, nyers, lédús saláta minden hasfájásra, gyomorbajra jó. Nekem legalábbis bevált.

Egy „recept” és egyebek

Most leírom, hogy milyen salátát eszem nap mint nap, és szerencsére egyáltalán nem tudom megunni. Kell hozzá:

- fél fej jégsaláta, minél zsengébb, annál jobb (100 Ft);

- fél fej lilakáposzta (kicsi káposzta is elég) (60 Ft);

- egy szép kígyóuborka (100 Ft);

- 6-8 paradicsom (minél több, annál jobb) (300 Ft);
- 2-3 répa lereszelve (50 Ft);

- egy fej lilahagyma (70 Ft).

Mindent összevágunk, a salátát bélyegnyi darabokra, a káposztát vékony csíkokra, lereszeljük a répákat, a lilahagymát apró kockákra vágjuk. Ezzel készen is van a saláta. Jelenleg kb. 700-800 forintból kijön, és ez legalább 10 adag. Sok függ persze a zöldségek árától.

Egy fényképet is mellékelek róla, ez itt egy jó nagy bödön saláta.

  

Ha ezt megcsinálom, 2-3 napig kitart, általában egy héten kétszer kell csinálnom, utána pedig kiválóan eláll a hűtőben, lefolpackozva. Ha megéhezünk, leölthetjük extra szűz olívaolajjal, bio napraforgóolajjal vagy repceolajjal, szórhatunk rá szezámmagot is. Egy adagot lefényképeztem. Nagyon guszta, máris éhes az ember, ahogy elképzeli, hogy ropognak a foga alatt a finom zöldségek.

Ha minden étkezéshez ilyet eszünk, máris sokat tettünk az egészségünkért. A munkába reggelente egy gyümölcstálat viszek, ez kitart délig vagy még tovább is. Bármit tehetünk bele, amit szeretünk, ebben most ananász, nektarin, szilva, szőlő és alma van. Innivaló nem is kell, mert a gyümölcs elegendő folyadékot ad a szervezetnek egy délelőttre.

Hogyan legyél testkontrollos?

A könyv nagy vonalakban: a módszer lényege

A következő könnyen megjegyezhető szabályok betartásával magunk is azonnal testkontrollosok lehetünk. Pofonegyszerű szabályokról van szó, melyeket könnyű betartani. Nem kell kalóriákat számolni, nem kell semmiről lemondani. A testkontroll azt mondja: mindegy, hogy mit eszünk. Az nem mindegy, hogy mit mikor és milyen párosításban eszünk!

Köztudott, hogy az emberi test rengeteg energiát fordít emésztésre és kiválasztásra, főleg, ha rosszul étkezünk: a nehezen megemészthető ételek energiát vonnak el a testtől, hiszen sokáig kell őket emészteni és utána nehéz munka megszabadulni tőlük. A tápanyagokban szegény ételek nem adnak elég energiát az emésztéshez sem, hát még a kiválasztáshoz! Márpedig a testnek energiára van szüksége, hogy tisztíthassa magát, és ha a tisztítás energia hiányában nem sikerül, akkor a test kezdi elraktározni a zsírba csomagolt méreganyagokat, hogy majd később, ha lesz rá lehetősége, megszabaduljon tőle. Ha megadjuk testünknek ezt a lehetőséget, szélsebesen elkezdi leépíteni a zsírokat és az azokban lerakódott mérgező, káros anyagokat. Ez hétköznapi nyelven a fogyás.

A könyv egy ötletes metaforával írja le a folyamatot. Képzeljük azt, hogy egy irodában dolgozunk, ahol naponta 15 doboz iratot kell megsemmisítenünk. Amíg naponta 10 doboz jön, könnyű a dolgunk, jól érezzük magunkat, van energiánk másra is. Ha naponta 15 jön, még azzal is elbírunk, de másra akkor már nem marad energiánk. Ha naponta 20 doboz jön, reménytelen lesz a helyzetünk, minden nap folyamatosan dolgoznunk kell ahhoz, hogy haladjunk, és a dobozok mennyisége akkor is csak nőni fog. A megmaradó dobozokat raktározni kell. Semmi másra nem lesz energiánk és még ki is fáradunk. Ilyen a kiválasztásunk is: ha több salakanyaggal tömjük a testünket, mint amit ki tud választani, elfogy az energiája és hízni kezd. (Egy későbbi bejegyzésben szeretnék írni a mérgekről, E-számokról, arról, hogy mi minden káros anyagot összeeszünk, megnehezítve testünk munkáját.)

Ennek elkerülésére tehát a következő szabályokat kell betartanunk:

1. Délelőtt 12 óráig csak gyümölcsöt együnk!

Minél lédúsabb, annál jobb, mert nem zavarja a kiválasztást és segíti a test tisztulását. A leglédúsabb a dinnye, a legkevésbé lédús és leglaktatóbb a banán, mindkettő bátran fogyasztható!

2. Gyümölcsöt mindig üres gyomorra együnk!

A gyümölcs a test legjobb energia- és vízforrása. Szinte nem is kell emészteni, azonnal átmegy a gyomron, tisztítja és táplálja a testet. Ha más étel van már a gyomrunkban, a gyümölcs elakad, erjedni kezd, puffaszt. Ezért gyümölcsevés előtt várni kell! A várakozási idők a következők:

·        saláta vagy nyers zöldségek                                   2 óra

·        helyesen összeállított étel hús nélkül                      3 óra

·        helyesen összeállított étel hússal                            4 óra

·        bármilyen helytelenül összeállított étel                    8 óra

Aki evés UTÁN eszi a gyümölcsöt, ne csodálkozzon, ha gyomorégést, puffadást tapasztal, hiszen a jó meleg (majdnem 40 Celsius-fokos) gyomorban hamar erjedni kezd a gyümölcs!

3. A fehérje- és szénhidráttartalmú ételeket válasszuk külön!

Egy étkezés során vagy csak fehérjét (húst, sajtot, tojást), vagy csak szénhidrátot (krumpli, rizs, kenyér, tészta) együnk, lehetőleg mindig nyers zöldségekkel. Fehérjéből egyszerre csak egyfélét együnk (ne keverjük a húst és mondjuk a tejterméket), szénhidrátból lehet többfélét is keverni, mondjuk tészta krumplival, kenyérrel. Egy ideális étkezés ezért mondjuk egy szelet hús jó sok salátával vagy egy tésztaétel sajt nélkül és jó sok salátával. Néha nehéz elkerülni a keveredést, a magyar konyhában kvázi lehetetlen, ezért nagyon kell figyelni, talán ez a diéta legnehezebb része. Nagyjából tudnunk kell, hogy melyik ételben mi van! Sok közkedvelt étel – mondjuk a hurka, a húsgombóc, a brassói aprópecsenye, a rakott krumpli, a pusztapörkölt, a húsleves – kiesik, mert keveri a tápanyagokat. A rántott hús esetében a panírban tojás és kenyérmorzsa van, bár amikor CSAK rántott húst és zöldséget ettem, a kis mennyiségű panír semmi gondot nem okozott. Aztán eleve kiesik minden, amiben tej, tejföl tojás ÉS tészta együtt van, szóval résen kell lenni. Az étkezésekhez a TK szerint nem szabad inni. A leírt várakozási időket is be kell tartani két étkezés között, hogy ne keveredjenek a tápanyagok!

4. Mindenhez együnk friss, nyers zöldséget!

A TK megengedi, hogy akármennyi zöldséget együnk, akármikor. Használjuk ki, igen ízletes salátákat lehet venni és készíteni! Csak arra vigyázzunk, hogy ne öntsük le valami tejes, tojásos vagy ecetes szósszal. Olajokat (olíva, repce, tökmag) és fűszereket, magvakat lehet használni, sőt, a TK megengedi az enyhén párolt (tehát nem szétfőzött) zöldségek evését is.

5. Táplálkozásunk 70%-a magas víztartalmú ételekből álljon!

Vagyis rengeteg gyümölcsöt és zöldséget együnk nyersen, tilos a kompót és a cukrozott gyümölcskészítmények evése! Minél lédúsabb ételeket válasszunk! A könyv a 149. oldalon megad egy táblázatot is, amely megmutatja, hogy mit mikor érdemes enni.

REGGEL

FRISS GYÜMÖLCSÖK ÉS GYÜMÖLCSLEVEK

FRISS ZÖLDSÉGLEVEK, ZÖLDSÉGEK, SALÁTÁK,

PÁROLT ZÖLDSÉGEK

NYERS DIÓFÉLÉK ÉS MAGVAK,

GABONAFÉLÉK, KENYEREK, BURGONYA

SZÁRAZ HÜVELYESEK

HÚSOK, SZÁRNYASOK, HALAK, TOJÁS, TEJTERMÉKEK

ESTE

6. Vegyük figyelembe testünk természetes ciklusait!

·        Déltől este 8-ig fölvétel (evés és emésztés), tehát dél és este 8 között együnk!

·        Este 8-tól reggel 4-ig beépülés (fölszívódás és fölhasználás), ezalatt már ne együnk.

·        Reggel 4-től délig kiválasztás: ezt jobb, ha nem zavarjuk meg, ezért van, hogy délelőtt csakis lédús gyümölcsöt szabad enni.

7. Ne együnk tartósított, kezelt, cukrozott vagy erjesztett ételeket!

Ez már csak olyasféle ajánlás a még hatékonyabb tisztulás érdekében. A TK kerüli a tartósítószereket, E-számokat, mindenféle mérget és vegyi anyagot, nem javasolja a tej- és tojásfogyasztást, valamint a húsok túlzott fogyasztását, illetve a fehér cukor, az ecet és más erjesztett anyagok használatát. A TK az ásványvíz fogyasztását sem javasolja, ezzel azonban jómagam nem értek egyet.

A testkontroll valójában nem fogyó-, hanem méregtelenítő kúra. A méregtelenítés eredménye a fogyás és az energiaszint növekedése. Aki a fent leírt szabályokat betartja, máris számíthat az eredményre. 

Minden fejben dől el

Szervezetfejlesztésből tanítják, hogy a változások nem történnek meg maguktól, menedzselni kell őket. Ezt hívják úgy, hogy változásmenedzsment. Mint írtam már, a nagy változásokra meg kell érni, el kell fogadni az újat, máshogy nem fognak működni a dolgok. Változásmenedzsmentből azt tanítják, hogy a változás akkor jó, akkor teljes, ha már senki sem szeretné a régi világot visszacsinálni. Azt hiszem, aki elkezd egy egészséges életmódot, hamar rákap a jóra és utána már nem nagyon vágyik vissza a régi dolgokhoz. Ha meg igen, az sem baj: a TK pl. egyáltalán nem tiltja, hogy néha együnk egy nagyot a kedvenc ételünkből, csak utána mindig térjünk vissza az egészséges útra.

A TK-t, ha szétnézünk a neten, diétaként és módszerként is emlegetik, a szétválasztásos étrendek sorában található meg. Természetesen sok kritika érte, mint minden módszert, de tegyük a kezünket a szívünkre és kérdezzük meg: tudja egyáltalán valaki, hogy mi az ember számára legideálisabb táplálkozás? Erre a kérdésre mindenki más választ ad, és szerintem, ha bárki megmondaná a tuti választ, az Nobel-díjat kapna. Mivel élő emberi lényeken nem lehet kísérletezni, maradnak a következtetések és a tapasztalati tények. A kaukázusi emberek állítólag azért élnek olyan szép hosszú életet, mert folyton kefirt isznak. A japánok hosszú életének titka a rengeteg hal. Svájcban a mértékletes evés és gondolom a fejlett egészségügy áll a háttérben. Az olaszoknak a könnyű tésztaételek és borok, valamint az idegeskedés hiánya teszik lehetővé a hosszú életet. A spanyolok szinte tökéletesen táplálkoznak: keveset esznek, finom leveseket és húst zöldséggel. És persze vannak egyéni eltérések is, hiszen mindenki másmilyen.

A Testkontroll szerzői azért írták a könyvet, mert látták, hogy az amerikai társadalom mennyire egészségtelen és elhízott. A műsoraik is bizonyítják ezt: van pl. a „Fald fel Amerikát” (valami ilyesmi címe van), amelyben folyamatosan egészségtelenebbnél is egészségtelenebb ételeket zabálnak két pofára. Ha szétnézünk mifelénk, itt is ez megy: a magyarok többsége is zabál, az étteremben nem az íz vagy az egészség számít, hanem az adag nagysága, leragadtunk a rántott hús – sült krumpli kombinációnál, s bár a magyar médiumok is unásig ismételgetik, hogy elhízottak, betegek vagyunk, tenni senki nem tesz ez ellen semmit. A gyerekeket menzás kajával riogatják, hódítanak a zsíros, cukros, E-számokkal teletömött, agyonkezelt ételek és italok. A többség által ismert magyar konyha sem kevésbé egészségtelen: zsíros, túl sok benne a hús, kevés az értékes növényi anyag, folyamatosan keveri a fehérjét és a szénhidrátokat, nagyon sós, fűszeres. Persze, a külföldiek imádják, mert ízes, nagyon finom, de nekik csak nyaraláskor kell enniük belőle…

Mivel valójában senki sem tudja, hogy milyen az ember számára az ideális táplálkozás, sokféle diétát kitalálnak. Szerintem egyik diéta sem jobb vagy rosszabb, megjelenik, marketingelik, éltetik, aztán elkezdik fikázni, miután sokan kipróbálták, rámutatnak a hátrányaira (sőt, egyes „tudósok” csak úgy a karosszékből ex cathedra is), majd jön a következő diéta és így tovább.

Ha vennénk három embert egy kísérlethez – egyikük csak húst, a másik csak szénhidrátot, a harmadik csak zöldséget és gyümölcsöt ehetne – nincs kétségem, hogy az elsőnek elég hamar komoly egészségügyi problémái lennének, a második elhízna és felpuffadna, a harmadik viszont szerintem elég hosszú ideig gond nélkül élhetne. A zöldség és gyümölcsevés mindenképpen hasznos, ez biztos, és a TK-ban emellé gyakorlatilag mindent lehet enni: húst, sajtot, krumplit, tésztát, sőt még majonézt, vajat és zsírt is. A szervezetünk jelez, ha valamire vágyik, és akkor azt is kell enni.

Korábban megírtam, hogy miért a TK-t választottam. Egyszerű, betartható, a magyar étkezésbe is lényegében gond nélkül beilleszthető. Ma például apámnál vendégeskedtem. Kelkáposztafőzelék volt, pörkölt, tészta, petrezselymes krumpli, sült hús és palacsinta. Hamar felmértem: itt érdemes lesz szénhidrátot enni, mert abból több van és jobban keverhetőek; ha húst ettem volna, nem lett volna hozzá saláta, magában meg, lássuk be, nem az igazi. Ezért főzeléket és petrezselymes krumplit ettem pörköltszafttal. Amikor megkérdezték, hogy miért nem eszem húst, elmondtam, hogy külön eszem a fehérjét és a szénhidrátot – erre csomagoltak nekem húst, hogy azt majd otthon egyem meg salátával. Ennyi az egész. Édességre úgyse vágytam, eddig se nagyon szerettem. Ez csak egy átlagos példa volt, de mutatja: a mindennapi életben sem gond a testkontroll alkalmazása.

Ételünk legyen a gyógyszerünk. Döntsük el, hogy váltani akarunk, és akkor menni fog! A fő szabály az, hogy ha van egy diéta, ami tetszik, azt csinálni kell, kitartani mellette és kész. Ez az, ami csak bennünk magunkban dőlhet el.

Egy hónap Testkontrollal

Már hallom az olvasó szavát: de most félre az elmélettel, halljunk valami kézzelfoghatót! Most arról szeretnék röviden beszámolni, hogy mit tapasztalok egy hónapnyi aktív TK-zás után.

Először is a fő cél megvalósulni látszik: minden héten kb. egy teljes kilót fogytam. Három hét után összesen 5 kilót, négy hét után 6 kilót. A család már az első hét után kérdezgette, hogy fogytam-e, három hét után a munkahelyem portása egyértelműen kijelentette: „apám, te fogytál”. A szemmel látható eredmény tehát megvan. Kicsit lóg rajtam a nadrág, az övembe tuti újabb lyukak kellenek majd.

Már pár nap után éreztem azt a mérhetetlen vitalitást, amiről a könyvben olvastam. Rengeteg energiám van, nem vagyok álmos: mióta élő, magas víztartalmú ételeket – zöldséget és gyümölcsöt – eszem, melyek megtisztítanak, és nem halott, sűrített ételeket, melyek eltömítenek (a könyv szavait használtam), ezerszer jobban érzem magam. Beindult a méregtelenítés, fogyok. Nő az energiaszintem, egyre optimistább vagyok.

Az első gyümölcsnapomon is túl vagyok! Nem hiszem, hogy rendszer lesz belőle, de nem okozott problémát, sőt, tök simán megcsináltam. Nem mondom, hogy „kibírtam” meg „átvészeltem”, mert semmi gondot nem jelentett. Elég volt hozzá egy fürt piros szőlő, egy fürt fehér, két nektarin, egy negyed ananász, két alma és három banán, reggel 8-tól este 9-ig!

Kevesebbet költök, mert a zöldség (nyersen és fagyasztva is) és a gyümölcs (frissen) olcsóbb, mint a húsételek, és ráadásul azóta sokkal kevesebb kell belőlük. Egyszerűen nem eszem annyit, nincs rá szükségem: a minőségi táplálék bőven elegendő energiát ad, ráadásul problémát okozó salakanyagok, mérgek nélkül. Ha a TK előtt azt mondják, hogy sosem leszek éhes, nem hiszem el. Komolyan nem. Mintha egy dohányosnak azt mondanák, hogy holnaptól nem fogod akarni a cigit. Az első gyümölcsevéssel töltött délelőtt után vártam, hogy mikor jön az a hatalmas farkaséhség, de nem jött! Az első időkben mindig túl sok étel volt a hűtőben (sőt még most is), mert a régi szokásoknak megfelelő adagokat főztük.

És egyáltalán nem hiányzik a régi kenyeres-parizeres-majonézes életem, pedig másmilyent el sem tudtam képzelni. Nem eszem fehér kenyeret, semmiféle felvágottat, joghurtot-kefirt, édességet, sőt ezek nem is hiányoznak. Ritkán eszem sajtot, lehet, csak a megszokás miatt, nem igénylem, pedig régen imádtam.

Minden reggel gyümölcsökkel kezdek. A képen egy délelőtti gyümölcsadag, a reggel 6 utáni keléstől 12 óráig kitart. Első mindig a dinnye, mert annak a legnagyobb a víztartalma. Itt éppen van alma, ananász, szőlő, szilva és banán, de bármi mást is lehet enni (körtét, cseresznyét, barackot, meg ami éppen van), és nem is kell sok, mert együtt igen kiadósak. A banán akkor jó, ha jó érett, ezt a héj barnulása mutatja. Reggeltől 12-ig eszegetem őket, akkor, amikor éppen rám jön. Aki nagyon éhes, banánt egyen, nagyon kiadós, 2-3-nál több nem megy le belőle, pedig korábban azt hittem, majd folyton banánt akarok majd enni.

Ebédre hol tésztát vagy krumplit, hol húst eszem. Bár a TK szerint mindent lehet enni megfelelő időközök megtartásával, nekem sokkal praktikusabb úgy, hogy fehérje- és szénhidrát-napokat tartok. (Fehérje: hús, húskészítmények, tejtermékek, tojás; Szénhidrát: krumpli, rizs, kenyér, tészta, mindaz, amit eddig köretnek ettem.) Ugyanúgy eszem pl. pörköltet, de kenyér vagy krumpli nélkül, nyers zöldségekkel. A paprikás krumpli hús nélkül igazi TK kaja (a húst belőle, ha van, odaadom a páromnak). Egy tipikus ebéd látható a képen:

Ez házi készítésű penne arrabiata viszonylag kevés fűszerrel és egy adag olívaolajjal leöntött salátával. Egyelőre nagyon jólesik a natúr saláta, de ecet-, tej- és tojásmentes öntetekkel és fűszerekkel tervezem feldobni őket a jövőben (a TK könyvben van egypár recept). Az utóbbi időben repceolajat és szezámmagot is szórok a salátára, nagyon finomak.

Ez itt egy vacsora: vajas rozskenyér, rengeteg nyers és párolt zöldség, valamint olívabogyó az íz kedvéért. Nagyon finom és kiadós ez is. Ráadásul, ha éhes valaki, bármikor annyi zöldséget eszik, amennyit akar!

Plusz nyereség, hogy az is mindegy, a párom mit főz, mert mindent lehet úgy enni, hogy megfeleljen a szétválasztás elvének. Ha húsleves van, ebédre csak a krumplit és a zöldségeket eszem, este a húst zöldségekkel. A bográcsgulyásból én kihagytam a húst, azt a család többi tagja ette meg. Csináltunk már zöldséges ételeket is, sült tököt, cukkinit sajttal, párolt zöldséget – mind egészséges és laktató. Ha grillezünk, az a legjobb: nincs krumpli és kenyér, csak húsok és zöldségek. Szabály, hogy amit csak lehet, nyers zöldségekkel kell enni.

Egy hónap után nagy a lelkesedés, és remélem, nem is fog csökkenni. Ha az ember elhatároz valamit, azt végig kell csinálnia, hiszen már mindenki tudja: a fogyókúra is fejben dől el.

Hogyan éltem a TK előtt?

Jelenleg kb. egy hónapos TK-s vagyok, és már most rengeteg pozitív változást érzek az életemben. Lássuk be (az őszinteség sokat segít), volt honnan fejlődni. Éveken át tipikus zabálógép voltam, azt ettem, ami éppen volt, gyorsan, sokszor állva. Sajnáltam az időt az evésre, és bár – mint írtam – rettenetesen vágytam a zöldségre, gyümölcsre, valójában nem sokszor ettem, ha meg igen, rosszul, rá a zsíros-szénhidrátos-fehérjés kajára. Őszintén hittem, hogy mindegy, mit eszünk, az étel: étel. Ez a naiv hit sokáig elkísért.

Reggelire sonkás-sajtos-parizeres kenyeret ettem kecsöppel meg majonézzel (bár ez utóbbiról aztán leszoktam), ebédre ami volt, sokszor kenyeret meg húskészítményeket, vagy a menzáról hozott jó zsíros ételeket (a TK-ban ezek helytelennek számítanak): tarhonyás hús, rizses hús, brassói. Fájt is a gyomrom tőlük, de hát itt Magyarországon már szinte „normális”, hogy mindenki zabál összevissza óvodás korától, aztán meg elpilled és fáj a hasa. Nekem is fájt, persze, vettem én is Rennie-t, Quamatelt, egy időben gyomorsavlekötőt is, és együtt éltem azzal a tudattal, hogy az evés bizony azzal jár, hogy elnehezülünk, elálmosodunk tőle. Rosszul emésztettem, állandóan nagyokat fingtam, böfögtem (hát igen, ezek a megfelelő szavak, ne szépítsünk). Rengeteg E-számos ételt ettem, nyilván ez sem tett jót, de úgy voltam vele, hogy „úgyse lehet elkerülni.” Ismét egy naiv hit.

Emellett elég rendesen ittam is. Egyrészt a szervezetem igényelte a rengeteg vizet a savak és zsírok hígítására (napi 2-3 litert ittam), meg imádtam a bort, sört is, hetente többször is ittam, néha a barátokkal komolyabb mennyiségeket is. Ivászat után meg mentem haza enni, nincs is jobb, mint egy jó kis éjféli zabálás. Éreztem, persze, hogy abba kellene hagyni, de hát a megszokás nagy úr. Nem is vallomásként írom ide ezt a sok dolgot, csak mert biztosan vannak olyanok, akik hasonló cipőben járnak: fogynának, váltanának, de nem tudják, hogyan és merre induljanak el.

És most adjunk valamit a pozitív oldalnak. Biztos, ami biztos, szedtem vitaminokat is. Friss gyümölcsöt is eszegettem ezért, persze messze nem annyit, amennyit kellett volna. Kebabban, salátában ettem zöldséget, meg ecetes ubit, mert azt imádtam. Nagy szerencsém (ha ez az), hogy kávét sosem ittam és nem is cigiztem, hetente többször rendszeresen mozogtam, tehát azért a magam módján igyekeztem. De valami még mindig nem volt jó. Azt éreztem, hogy ez így nem fenntartható, így nem élhetek az életem végéig, hogy egyszer majd váltani kell. A váltás pillanatára pedig vagy két évet vártam, és most elmondhatom, hogy megérte! Már egy szűk hónap alatt fantasztikus változásokat éltem át, olyanokat, amelyek hallatán az ember sokszor csak legyint vagy hitetlenkedve csóválja a fejét.

Mindenkinek azt mondanám: várja ki ezt a nagy pillanatot, ne kezdjen bele csak úgy. A nagy változásokra meg kell érni, lelkileg is át kell állni. Persze azt sem mondom, hogy halogatni kell a váltást, nem! De, ahogy Shakespeare Lear királyában mondták: „A fő dolog, hogy elszántak legyünk.”

Miért a Testkontroll?

Jópár éve szenvedek attól, hogy nem ideális az alakom. A párom így is szeret, a haverok szerint sem vagyok kövér, én mégis szeretnék olyan lenni, mint fiatal koromban, olyan 70 kiló körül. Egyszer, külföldi tanulmányaim során voltam 60 is, de az már mindenki szerint nagyon kevés volt. Most 86-87 vagyok, a barátaim között van aki még biztat is, mondván: „a férfi 100 kilónál kezdődik”. Hát nekem nem. Két éve döntöttem el határozottan, hogy lefogyok, de nem úgy akartam, ahogy sokan, akik pár hétig koplalnak, hogy utána megint zabálhassanak. Ugyanis nem bírom a koplalást, ha éhes vagyok, se dolgozni, se semmi mást nem tudok csinálni. Emiatt kiesett minden kalóriaszámlálós meg ilyen-olyan korlátozást tartalmazó diéta. Nem is nagyon kerestem, mert amikor megláttam, hogy mit kellene enni és milyen a mintaétrend, szinte minden diéta kiesett a rostán.

Én olyant kerestem, amelyben mindent ehetek, kisebb megkötésekkel, hiszen nem tudok lemondani a húsról, a pacalról, a disznósajtról meg egy csomó dologról, amit szeretek. Nincs időm arra sem, hogy mindig új, ismeretlen növények és alapanyagok után szaladgáljak a különféle bioboltokba és ezekből főzzek minden áldott nap. A páromra is tekintettel kellett lennem, neki se jó, ha külön-külön kell főzni, és nem a megszokott nyersanyagokat használhatjuk.

Tudtam, vagy legalábbis sejtettem, hogy a hízásnak köze van a méreganyagok felhalmozódásához, és ezt saját magamon éreztem is: fáradt voltam, kevés energiám volt, és éreztem is, hogy herótom van már a kenyértől, parizertől, éreztem, hogy a szervezetem minőségi ételekre vágyik. Csak lusta voltam lépni. Hogy mit ettem még akkoriban, egy későbbi bejegyzésben mesélem el.

Gyerekkoromból emlékeztem, hogy megvolt nekünk a TK könyv, de közben eltűnt, lehet, hogy az egyik takarítóakció során eladtam egy antikváriusnak. Még hozzá lehet jutni, nekem 600 Ft-ért sikerült megszereznem egy internetes könyvesboltból. Emlékeztem az alapelveire, miszerint ez nem egy klasszikus „diéta”, hanem egyfajta szabályrendszer, amelyet betartva jobban érezhetjük magunkat és még fogyhatunk is. Lényegében mindent lehet enni, lehet sokat enni, és az sem baj, ha egyszer-egyszer „bűnözünk” egy kicsit. Emlékeztem rá, hogy éveken át lehet csinálni, elkerülve a jojóeffektust, tehát nem kampányszerű diéta lesz, amit csinálunk, hanem egy mélyebb változás. Persze csak homályosan emlékeztem a részletekre, de végül azt mondtam, egy próbát megér: legalább újra elolvasom a könyvet.

Szerdán jött meg a könyv, és én annyira a hatása alá kerültem, hogy csütörtökön már kezdtem is a gyakorlati megvalósítását. A párom csak pislogott… Nemsokára azt is megírom, hogy miért.

A módszer eredete és a könyv

A magyarul Testkontroll címen megjelent könyvet Harvey és Marilyn Diamond írta az Egyesült Államokban, 1985-ben (a könyv felépítését és állításait, javaslatait később elemezzük majd). A módszer a természetes higiénia alapelveire épül: rendkívül könnyen megjegyezhető, logikus, és betartása szinte semmilyen nehézséget nem okoz, ha van egy kis szabadidőnk főzni. Illetve nyers gyümölcsből, zöldségből salátákat készíteni, de erről később... A módszer rövid ismertetése az angol Wikipedián már megvan (http://en.wikipedia.org/wiki/Fit_for_Life).

A magyar kiadást 1990-ben adta ki az akkor nagyon befutott Agykontroll Kiadó, a fordítást is a magyar Agykontroll-pápa Domján László rokonai csinálták, meglepően gördülékenyen és pontosan. A könyv magyar címe így lett Testkontroll, nyilván profitálni akartak az Agykontroll rendkívüli népszerűségéből. Az eredeti címből alcím lett: "életerő életfogytig". Ebben az eredeti szójátéka is benne van: a "fit for life" egyrészt a darwini értelemben vett "rátermett az életre" kifejezésre utal, másrészt a "for life" az élet végéig tartó utat jelenti, az angolban a kifejezés hallatán a "sentence for life" (életfogytig elítélni) ugrik be. Ezt a játékot könyv címe és alcíme tökéletesen adja vissza.

A 220 oldalas magyar könyv, valljuk be, meglehetősen ronda, tipográfiailag rémes, a stílusa is olyan amerikai marketinges, amit a teleshopokból és egyéb szörnyű műsorokból ismerhetünk. A benne leírt módszer azonban nagyon is jól használható. Ezt a következő bejegyzésekben próbálom bizonyítani. Fogok idézni is, szerintem egy majdnem 30 éves könyv esetében ez már senki érdekeit sem sérti. A könyv már nem kapható, jogdíjat se nagyon kaphat érte senki. Maximum egy kis reklámot csinálunk neki, hát istenem...

Nemsokára visszajövök és írok arról, hogy hogyan találtam rá erre a módszerre és miért ezt választottam.

Bevezetés: Fit For Life - Testkontroll

Kedves Érdeklődő!

Ez a blog teljesen új, az 1985-ben megjelent Testkontroll nevű életmódprogramról és arról szól, hogy ezt a programot hogyan vezettem be (próbálom bevezetni) saját életembe és milyen tapasztalataim vannak.

Amikor az interneten keresgéltem, kiderült, hogy sehol sincs összefüggő magyar fórum vagy blog a Testkontrollról, általában fogyókúrás blogokban/tanácsadókban említik valamelyik kategóriában az előnyök és hátrányok rövid felsorolásával együtt. Angol/amerikai oldalakon sem nagyon jártam sikerrel. Nekem eddig bevált a módszer és ezért szeretnék egy blogot szentelni neki (meg azért is, mert, ha rámjön, imádok írni). Itt megosztom tapasztalataimat és mindenkit arra biztatok, hogy próbálja ki a módszert és ossza meg a tapasztalatait ő is. Szintén várjuk azoknak a bejegyzéseit is, akik már próbálták a módszert.

Sajnos a sima "testkontroll" blogcímet lefoglalta valaki, aki aztán semmit sem írt a módszerről, ezért tettem bele a címbe a módszer angol nevét is.

Kalandra fel!

Mindenkit üdvözöl: Kontroller